Gasztronómia


Villány a bor és a gasztronómia szoros és harmonikus kapcsolatban áll. Településünkön a betérő vendég megtalálhatja a szájízének és ízlésvilágának megfelelő a Villányi vörösborhoz harmonizáló fenséges ételeket. Villány városának szívében található az Oportó étterem melyben változatos étlapjával a modern és hagyományos magyar konyha kedvelői egyaránt megtalálják az ízlésüknek legjobban megfelelő ételt. A nyári szezonban szabadtéri és látványkonyhájában készült grillezett, kemencében, illetve tárcsán sült ételekkel várja kedves vendégeit.

A ház egyik specialitása és egyik legkedveltebb étele a rőzsepecsenye zöldségágyon.

rőzsepecsenye zöldségágyonEzen frissen készülő étel részben chéfünk fantáziájának szüleménye. A ropogósra sütött, baconszalonnába göngyölt sertés szűzpecsenye csíkok fantázianeve a villányi szőlővesszőkre emlékeztet. A két „rőzsehalmot” frissen párolt zöldségágyra fektetjük és rizzsel körítjük.

 

Az étterem másik helyi specialitása a villányi vörösboros pincepörkölt.

 

vörösboros pincepörköltA marhahúsból és csülökből készült vegyes pörköltet szakácsaink egy kis villányi Portugieserrel bolondítják meg, mely igazi pikáns ízt kölcsönöz eme készételnek.

Tegye meg, hogy mindezt helyben tapasztalja meg!

Ehhez kívánunk Önnek és Családjának Jó Étvágyat.

 

 

Villányban a 2006. évben nyílt meg a Hotel Virágos Szálloda. Éttermének konyhájában megtalálhatja az ide látogató a klasszikus éttermi ételektől kezdve a vidéki, falusi ételkülönlegességeket is, így a náluk készült ételek íze garantáltan, élménnyel ajándékozzák meg ízlelőbimbóit.

 

Az étterem egyik specialatása a Villányi hátszín szeletek.

Omlós marhahátszín Cabernet Franc-nal locsolt, szárított vargányával fűszerezettbarnamártással borítva kukorica máléval körítve.

Villányí hátszín szeletek távoli             Villányí hátszín szeletek közeli

Éttermükben kostolja meg az Óda a jó asszonyhoz fenséges ételkülönlegességet.

Kolozsvári szalonnával pirított sertés szelet, köménnyel és borssal füszerezett, Pinot Noir rose-ban izzasztott káposztával betakarva, burgonyás lepényben tálalva.

 Óda a jó asszonyhoz ételkülönlegesség közeli                 Óda a jó asszonyhoz ételkülönlegesség távoli

 

Farsangi ételek

A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak a vigadozás, mulatozás, evés-ivás, bálozás, karneválozás ideje, amit viszont majd böjt követ. Alig léptünk át az újesztendőbe, január 6-án (azaz vízkereszt vagy háromkirályok napján) máris kezdetét veszi a lakomázás, szórakozás másfél-kéthónapos időszaka: egymást érik a különféle bálok, mulatságok; a farsangi mulatságoknak majd csak a húsvét előtti negyvenedik napot, vagyis a húshagyókeddet követő hamvazószerda vet véget.

A karácsonyi ünnepkör után talán éppen a farsanghoz kapcsolódik a leggazdagabb szokáshagyomány. Ennek legjellegzetesebb eseményei az álarcos, jelmezes bálok, táncos mulatságok. Eredetét tekintve a farsang számos ősi hagyománnyal, valamint népszokással van kapcsolatban; egyes elemeiben még a pogány téltemető, tavaszváró és termékenységi ünnepek rítusai ismerhetők fel.

A farsang igazi hazája Itália, ahol szokása a római kor szaturnáliáira nyúlik vissza. Az ókori Rómában ugyanis Szaturnusz isten tiszteletére hétnapos örömünnepet tartottak, és később ez a fékevesztett mulatságokból álló ünnepség vált népszerűvé és kezdett terjedni egész Európában.

Magyarországon a középkorban, főként német mintára terjedt el a farsang megünneplésének szokása. Igen változatos és sokszínű, gazdag, részben vallásos jellegű néphagyomány kapcsolódott hozzá: álarcos és jelmezes alakoskodások (mint pl. a mohácsi délszlávok busójárása), dramatikus játékok, báli mulatságok, termékenységi varázslások kötődtek ünnepi időszakához.

A farsangi mulatságokat gazdagon terített asztalok jellemzik: sok a különféle húsukból készített leves és sült, sok az édesség; a következőkben jellegzetes farsangi ételek receptjeiből adunk némi ízelítőt.

 

Levesek

Gombás korhelyleves

Hozzávalók:
25 dkg füstölt hús, 10 dkg füstölt kolbász, 40 dkg savanyú káposzta, 10 dkg gomba, egy fej vöröshagyma, egy csokor petrezselyem, 4 dkg liszt, 2 dl tejföl, 2-3 evőkanál olaj, őrölt bors, pirospaprika, só

A hagymát apróra vágjuk, olajban megpirítjuk, majd rátesszük a kockákra vágott húst, és pirospaprikával szórjuk meg, majd pedig hozzáadjuk a savanyú káposztát. Erre aztán annyi vizet öntünk, hogy ellepje, és fedővel letakarva főzzük. Közben a vékonyra szeletelt gombát kevés olajban megpirítjuk, vágott petrezselyemmel, sóval, borssal ízesítjük. A pirított gombát a káposztához keverjük, felengedjük, és felforraljuk. Világos rántást készítünk, ezzel a levest besűrítjük. Végül beletesszük a felkarikázott kolbászt, valamint a tejfölt, és még 2-3 percig forraljuk.

 

Savanyú becsinált leves

Hozzávalók:
40 dkg sertéshús, 10-10 dkg sárga- és fehérrépa, 5 dkg zeller, 5 dkg karalábé, egy csokor petrezselyem, 2 tojássárgája, 2 dl tejföl, 1-2 evőkanál olaj, ecet és só

A kisebb kockákra vágott sertéshúst kevés olajban megpirítjuk, majd megsózzuk, és felengedjük körülbelül 1,2 l vízzel. Amikor a hús félig puhára főtt, hozzáadjuk a felkockázott zöldségeket, a vágott petrezselymet, és puhára főzzük. Ezután a levest levesszük a tűzről, és belekeverjük a tojássárgájával elhabart tejfölt, végül pedig kevés ecettel enyhén savanykásra ízesítjük.

 

Húsételek

Farsangi részeges csirke

Hozzávalók:
egy csirke, 8 dkg vaj, 3 dl fehérbor, 12 dkg füstölt szalonna, majoránna, őrölt bors és só

A megmosott csirkét kívül-belül megsózzuk, belsejét majoránnával, külső felületét borssal fűszerezzük. Az így előkészített csirkét magas falú tepsibe helyezzük, leöntjük olvasztott vajjal, továbbá aláöntjük a fehérbort. Sütőben, letakarva pároljuk, szükség szerint pótoljuk az elpárolgott bort. Amikor megpuhult, hajszálvékony szalonnaszeleteket borítunk rá, és ropogósra sütjük.

 

Boros pecsenye

Hozzávalók:
 50 dkg sertéscomb, 2 zsemle, 3 dl fehérbor, 10 dkg gomba, 10-10 dkg sárga- és fehérrépa, 5 dkg zeller, 1 tojás, 1 tojássárgája, 1 dl paradicsomlé, 1-2 evőkanál olaj, egy csokor petrezselyem, őrölt szegfűbors, őrölt fehér bors, só

A zsemléket a fehérborba áztatjuk, majd jól kinyomkodjuk, és összekeverjük a szeletekre vágott, olajban megpárolt gombával, a párolt zöldségekkel valamint az apróra vágott petrezselyemmel. Ezt követően az egészet ledaráljuk, keverőtálba helyezzük, hozzáadjuk a tojást, továbbá szegfűborssal, borssal, sóval ízesítjük, és összedolgozzuk. A húst négy nagy szeletre vágjuk fel, a szeleteket jól kiveregetjük, a tölteléket elosztjuk rajtuk, majd felgöngyöljük a szeleteket. Kevés forró olajban pirosra sütjük, hozzáöntjük a paradicsomlevet, valamint a bort, és puhára pároljuk. Az így elkészített húst felszeleteljük, és párolt zöldségekkel tálaljuk

 

Konyakos kacsasült

Hozzávalók:
egy pecsenyekacsa, egy fej vöröshagyma, 8 dkg császárszalonna, 5 dkg liszt, 2 dl vörösbor, 5 cl konyak, 12 dkg kacsamáj, 4 dkg vaj, 1 dl olaj, egy csokor petrezselyem, 2 babérlevél, kakukkfű, só

A kacsa aprólékát, a negyedekre vágott hagymát és a kockákra vágott császárszalonnát kevés olajban megpirítjuk. Meghintjük liszttel, ráöntjük a vörösbort, kevés vizet és a konyakot. Petrezselyemmel, babérlevéllel, kakukkfűvel, sóval ízesítjük, és 30-35 percig nem erős tűzön forraljuk, majd finom szűrőn keresztül leszűrjük. A kacsa máját kevés vajban megpirítjuk, majd áttörjük, és a leszűrt mártásba keverjük. Közben a kacsát sütőben ropogósra sütjük; amikor megsült, zsírját is a mártásba öntjük. Tálaláskor a kacsát feldaraboljuk, és a mártással leöntve, pirított burgonyával kínáljuk

 

Tésztafélék, édességek

Sonkás kifli

Hozzávalók:
20 dkg liszt, 10 dkg vaj, 2 tojássárgája, 1 tojás, 1 dl tejföl, 15 dkg sonka, 5 dkg vaj, pirospaprika, só

A lisztet a vajjal, a tojássárgájával, kevés tejföllel és sóval tésztává gyúrjuk. Vékonyra kinyújtjuk, és háromszögletű darabokra vágjuk. A sonkát ledaráljuk, vagy apróra vagdaljuk, vajjal és pirospaprikával gyúrjuk össze. Az így nyert sonkás tölteléket a háromszögletű tésztácskákon elosztjuk, majd ezután a kis háromszögeket kifli formára feltekerjük, tojással megkenjük, és forró sütőben megsütjük.

 

Farsangi fánk

Hozzávalók:
38 dkg liszt, 4 dkg élesztő, 6 tojássárgája, 7 dkg vaj, 8-9 evőkanál tej, 1 evőkanál cukor, 1 kávéskanál rum, negyed citrom reszelt héja, csipetnyi só, olaj, vaníliás cukor, barackíz

Az élesztőből a cukorral, kevés liszttel és négy evőkanál langyos tejjel kovászt készítünk. A tál közepére - amelyben a fánk készül - tesszük a kovászt, köréje a lisztet. Betakarjuk, és langyos helyre tesszük, amíg megkel. A tojássárgákat a sóval elkeverjük, és a liszthez öntjük, hozzáadjuk az olvasztott vajat valamint a maradék felforralt, kihűtött tejet. Addig verjük, amíg hólyagos nem lesz (ilyenkor már elválik a kanáltól), majd betakarva meleg helyen kelni hagyjuk. Végül lisztezett deszkára borítjuk, és ujjnyi vastagságúra nyújtjuk ki. Ezt követően letakarjuk, és hagyjuk tovább kelni, majd kiszaggatjuk, és forró olajban kisütjük (először fedő alatt, majd a megfordítás után már fedő nélkül). A fánkokról az olajat szalvéta segítségével leitatjuk, majd meghintjük vaníliás cukorral, és barackízzel kínáljuk.

 

Húshagyó ételek böjt idején

Március havát meghatározza a böjt, mely mint önmagunkat fegyelmező szokás, szinte egyidős az emberiséggel, s nem pusztán a trend diktálta újkori vívmány.

Már az ókorban is böjtöltek; vagy azért, hogy kiengeszteljék a haragvó isteneket, vagy azért, hogy elősegítsék a papok és papnők istenségekhez való közelebb jutását. De böjtöltek egészségügyi szempontból is, hogy növekedjen a szervezet ellenálló képessége, hogy helyreálljon a lelki egyensúly, a szellemi erő, vagy vallási felajánlásból vonták meg maguktól a falatot, hogy beteg szeretteik felépüljenek.

 A különböző vallásokban más és más böjtölési szokás alakult ki:

 A zsidó vallásban elsősorban a bűnbánat és a gyász napján tartanak böjtöt, a muzulmánok Ramadan idején, a katolikusok, pedig karácsony előtt, adventkor és húsvét ünnepe előtt, a Krisztus feltámadását megelőző negyven napon keresztül.

 A böjt ideje és a jóllakás tilalma

 A hamvazószerda és nagypéntek közötti időszakot egykor – főleg a vidéki Magyarországon - szigorúan megtartották. Ebben az időszakban a vallási előírások miatt elhagyták az állati eredetű zsírral való sütést-főzést, és mindent, még a desszerteket is olajjal készítették.
Naponta kétszer étkeztek, ebédre olajos levest, böjtös süteményt, vékony pitét ettek, vacsorára, pedig olajos nyerskáposzta, savanyú paprika, dió és méz jutott.
Szokás volt, hogy a nagyböjt kezdete előtt az asszonyok pogácsát készítettek, lesütötték a szalonnát, elmosogatták és eltették a zsíros edényeket, és legközelebb csak húsvét napján vették elő újra. Böjti időszak alatt tilos volt lakodalmat, bálokat és különböző zenés összejöveteleket tartani.

Napjainkra persze már sokat enyhült az egyház szigorúsága: először a zsírral való főzés tilalma szűnt meg, majd a húsfogyasztás negyvennapos tilalma. Manapság böjtös napnak csak a hamvazószerdát és a pénteki napokat tartják meg, vagyis ezeken a napokon nem lehet húst fogyasztani, és jóllakni is csak egyszer lehet.

 

 Jellegzetes böjti ételek

 Népi konyhaművészetünkben jellegzetes böjti ételnek számított a cibereleves, a korpából készült savanyú leves, a tejleves, túrós vagy mákos csíkmák (házi, gyúrt tészta, amelyet kinyújtás után csíkokra vágnak, frissen, forrásban levő vízben kifőznek, majd cukrozott, darált mákkal megszórva fogyasztják), különböző aszalt gyümölcsök, tojás, halételek és sóban főtt bab, vagy a paprikás lepény.

 

 Cibereleves fűszeresen

Hozzávalók:
1 kg búzakorpa, 2 szelet rozskenyér, 5 g , 0,5 dl olaj, 2 g fűszerpaprika, 1 babérlevél, 5 dkg vöröshagyma, 5 dkg liszt, 2 zsemle

 Elkészítés:
A búzakorpát 2 l vízzel leforrázzuk, majd a kenyérszeletekkel 2-3 napig állni hagyjuk. Utána leszűrjük, és főzni kezdjük a babérlevéllel. Az olajból, lisztből, felaprított hagymából és paprikából rántást készítünk, hideg vízzel kikeverjük, majd a levesbe keverjük.
Pirított zsemlekockákkal tálaljuk.

 

 Gánica

 Hozzávalók:
1 kg burgonya, 3 nagy fej vöröshagyma, liszt, olaj, tejföl, só, bors

 Elkészítés:
A nagyobb kockára vágott vöröshagymát forró olajon fonnyaszd meg. A meghámozott, felszeletelt krumplit főzd meg sós vízben, majd levét leöntve törd át. Keverj hozzá 2-3 evőkanálnyi lisztet, ízesítsd sóval, borssal és fortyanásig főzd tovább, hogy sűrű pépet kapj. Egy kiolajozott jénai tálba szaggass galuskákat a püréből. Locsold rá az üvegesre párolt hagymát és szaftját. Előmelegített sütőben rövid ideig – pirulásig – süsd. Tálaláskor meghintheted tejföllel. Édes változatban a krumpli főzésénél kevesebb só és bors kell hozzá. Üvegesre párolt hagyma helyett pedig cukrozott mákkal hintsd meg a krumpligaluskákat.

 

 Paprikás lepény

 Hozzávalók:
50 dkg liszt, 2-2 kiskanál só, pirospaprika, kb. 0, 5 liter víz, 1 dl olaj, 2 dl tejföl

 Elkészítés:
A lisztet, sót, pirospaprikát keverd össze, öntsd fel kb. 0, 5 liternyi langyos vízzel és add hozzá az olajat, majd a tejfölt. Alaposan gyúrd át és fél óráig pihentesd. Belisztezett deszkán gyúrd rúd alakúra és késsel vágj belőle szeleteket, ezeket lapítsd ki cipó formára. Pihentesd a tepsiben, tetejét kend meg tojással. Előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt süsd készre.

 

Szaladós (rábaközi csíramálé)

 A búzát, vagy rozst nyáron az ágy alá tett teknőben állandóan locsolgatták, így az 3-4 nap alatt kicsírázott. Utána ponyván megszárították és zacskóba rakva eltették. Télen a malomban megdaráltatták. Amikor sütni akartak, a szükséges mennyiséget vajdlingba rakták, forró vizet öntöttek rá, hígra feleresztették, 3-4 órára a dunyha alá rakták, jól letakarták, s így olyan édes lett mint a méz. Kevés vizet öntöttek a cserép-tepsibe, bele 3 ujjnyi vastagon a masszát és kemencében, rendszerint a kenyérsütés mellett szép pirosra sütötték.

 

Őrségi babsaláta

40 dkg szemes babot előző este beáztatunk, 2 fej vöröshagymát apróra vágunk és 1 gerezd fokhagymát összezúzunk. Másnap a babot hideg vízben sóval, babérlevéllel puhára főzzük, lehűtjük és kevés főzőlével együtt egy tálba rakjuk. 1 dl tökmagolajból, 1 dl borecetből, a hagymából, fokhagymából kevés vízzel salátaöntetet készítünk, amelyet sóval és kevés fehér borssal ízesítünk. Ezzel öntjük le a babot. Néhány órás állás után hidegen tálaljuk.

 

Tejleves

Hozzávalók:
1-1,5 liter tej, 1-2 evőkanál liszt, 3 dkg margarin, porcukor, citrom

Elkészítés:
A tejet forrald fel, majd add hozzá a világosra pirított, azonos mennyiségű vajból és lisztből készült rántást, amit előzetesen kevés hideg vízzel hígíts fel. Kevergetés mellett forrald össze és ízesítsd sóval, porcukorral (kb. 1-2 kiskanálnyi kell bele) és citromhéjjal.
Főzz bele finommetéltet.

 

Mákos Angyalbögyörő

Hozzávalók:
70 dkg szitán áttört főtt burgonya, 20 dkg liszt, 1 db tojás, 10 dkg margarin, csipet só, 12 dkg őrölt mák, 10 dkg porcukor.

vanília mártáshoz: 2 dl tej, 2 db tojás, 8 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor

 Elkészítés:
A még meleg áttört burgonyát a liszttel, a tojással, a margarinnal, kevés sóval összegyúrjuk. Ezután meglisztezett deszkán kisujjnyi vastagságú csíkokra vágjuk, és a tenyerünkkel kisodorjuk. Vizet forralunk, állandó keverés mellett belefőzzük a burgonyametéltet. Leszűrjük, leöblítjük, lecsurgatjuk. A porcukorral összekevert mákkal elkeverjük, és tálaljuk.

A vaníliamártáshoz a tojássárgáját, és egy egész tojást cukorral simára elkeverünk, majd állandó keveréssel hozzáöntjük a vaníliás porcukorral felforralt tejet, és habverővel állandóan keverve addig főzzük, míg néhányszor felbugyog.

 

Böjti Káposzta:

Hozzávalók:
egy fej vöröshagyma, 20 dkg rizs, só, bors, pirospaprika, 1-2 gerezd fokhagyma, 3 db főtt tojás, káposztalevél, 50 dkg savanyú káposzta, 1-2 fej alma, egy csokor kapor

Elkészítés:
Egy evőkanál olajon párold meg az apróra vágott vöröshagymát, pirítsd meg rajta a rizst, fűszerezd sóval, borssal, pirospaprikával, fokhagymával és öntsd fel kevés vízzel. Néhány perc alatt párold félkészre a rizst. Hagyd hűlni, majd keverd össze a kis kockára vágott keményre főtt tojással, és ezzel a masszával töltsd meg a szétbontott káposztafej leveleit.
Egy nagy lábos alját béleld ki a savanyú káposztával, ízlés szerint keverj bele kaprot és reszelt almát, majd helyezd rá a tölteléket.

Öntsd fel annyi vízzel, hogy ellepje a tölteléket. Lefedve, kis lángon főzd puhára.
A végén liszttel elkevert tejföllel habard be.

 

A HÚSVÉT

TÖRTÉNETE

 A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák. Miután meghalt, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"

A dátum évről évre változik. Akkor, mikor is kell ünnepelni? Március 21. utáni első teliholdat követő első vasárnap a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).

A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás, a megváltás alapgondolatát foglalja magában. A húsvét ünnepe napjainkban is megőrizte tavaszünnep jellegét, felelevenítve az ősi tavaszköszöntő népszokásokat, a termékenységgel kapcsolatos ünnepségeket, melyek mellett tovább él a keresztény ünnep gazdag szokásvilága

Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.

A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a megújulás, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások nagyrészt nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn.

A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.

A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
Húsvét másnapján, német területeken szokás az Emmausz -járás. Annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezető úton találkozott, kimennek a város határán álló kápolnához, és vidám mulatságot ülnek. E nap Európa-szerte a játék, a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja.

A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.

 

Húsvéti ételek:

HÚSVÉTI BÁRÁNYNYÁRS (LEVENDULÁVAL)

Hozzávalók:
1 kg báránycomb, 1 teáskanál szárított levendulavirág, 1 csokor friss rozmaring, 1 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál olívaolaj, 2 evőkanál méz, só, darát feketebors  

Elkészítés:
 A báránycombról vágjuk le a faggyús részeket, majd vágjuk két centis kockákra. Tegyük egy tálba, reszeljük rá a fokhagymát, adjuk hozzá a mézet, a levendulavirágot és az összevágott rozmaringlevelet. Daráljunk rá borsot, csorgassuk meg olívaolajjal és ízesítsük kevés sóval. Keverjük jól össze, majd tegyük a hűtőbe pár órára, hogy a fűszerek íze jól átjárja a húst. Tűzzük fel hurkapálcára a húsdarabokat, tehetünk közé lilahagyma- és cukkini-szeleteket is, majd felforrósított serpenyőben, vagy kerti grillsütőben süssük mindkét oldalát pirosra. Körítésként csőben sütött burgonyát, grillezett zöldségeket ajánlok.

 

HÚSVÉTI KOSZORÚ

Hozzávalók 4 személyre:
60 dkg liszt, 20 dkg disznózsír, 3,5 dkg élesztő, só, bors, 3 evőkanál reszelt sajt, 3 tojás

Elkészítés:



A lisztet az élesztővel, 10 dkg disznózsírral, kis sóval, borssal, meleg vízzel a kenyéréhez hasonló tésztává gyúrjuk. Labdát formázunk belőle, közepén x alakú bevágást ejtünk, majd ruhával letakarva, 1 órát állni hagyjuk. Utána a tésztát kézzel kinyújtjuk, megkenjük a maradék zsírral, megszórjuk a sajttal, majd újból labdává formázzuk. Három egyenlő részre osztjuk, hurkává sodorjuk, majd összefonjuk őket. A fonatot koszorúvá görbítjük, majd sütőpapírral kibélelt tepsiben hagyjuk további egy órát kelni. Ezt követően előmelegített sütőben 180 fokon kb. 1 órát sütjük.

A Villányi Vörösborfesztiválig

van még hátra

Aktuális időjárás:

Pécs: 2°C, szélcsend, köd

Ma:

Hőmérséklet:

min hold 1°C, max nap 5°C Idő: erősen felhős

Holnap:

Hőmérséklet:

min hold 2°C, max nap 5°C Idő: eső

További időjárás