Megemlékezések a Harsány-hegyi csata 325. évfordulóján


Megemlékezések a Harsány-hegyi csata 325. évfordulóján

Bécs 1683. évi sikertelen oszmán ostroma után elkezdődött a 150 évig török uralom alatt állt Magyar Királyság felszabadítása. A következő években az egykor legyőzhetetlennek hitt Oszmán Birodalom hadserege vereséget-vereségre halmozott nyílt ütközetekben és várostromokban egyaránt.

Az 1687-ben lezajlott hadjárat tétjét a török ellenes Szent Liga csapatai által 1686-ban visszafoglalt Buda jelentette. Szulejmán nagyvezér, hogy visszaszerezze a várost 60.000 főből álló hadseregével átkelt a Dráván, és csatára kényszerítette a Lotharingiai Károly herceg, császári fővezér és Miksa Emánuel bajor választófejedelem irányításával felvonuló, hasonló létszámú szövetséges haderőt. Az összecsapásra 1687. augusztus 12- én került sor a Harsány-hegy előtt fekvő síkságon. A csata az oszmánok súlyos vereségével végződött: mintegy 8000 emberük maradt a harctéren, sokan vesztek menekülés közben a Drávába, 2000 fő fogságba került. A szövetségesek 700 katonát áldoztak a győzelemért.

Harsány-hegyi diadal messze ható katonai és politikai következményekkel járt. Lotharingiai Károly csapatai elfoglalták a Dráva-Száva között elterülő Szerémséget, azután téli szállásra vonultak az Erdélyi Fejedelemségbe. Ezzel kezdetét vette Erdély oszmán vazallusi állapotának felszámolása, egyúttal I. (Habsburg) Lipót német-római császár és magyar király befolyásának kiterjesztése a Bécstől távoli tartományra. Lipót központosító törekvései csakhamar megmutatkoztak a Magyar Királyságban is. Az uralkodó 1687 októberében országgyűlést hívott össze Pozsonyba. A megjelent magyar urak - részben a koalíció katonai sikereinek eredményeként - elfogadták a Habsburg-család férfiágának örökös magyar királyságát. Ugyanott szakértői bizottság létrehozásáról döntöttek, amely a következő hónapokban kidolgozta a Királyság sok tekintetben elavult - az oszmán megszállás időszakában konzerválódott - kormányzati rendszerének reformjavaslatát. Magyarország tetemes késéssel kísérletet tehetett az európai felzárkózásra.

Villány város és Nagyharsány község rendezvény sorozattal emlékezett a Harsány-hegyi csata 325. évfordulójára. A Nagyharsányban 2012. augusztus 1-jén megnyitott kiállítás után változó színtereken, augusztus 10–11–12-én zajlottak le a megemlékezések Dr. Hende Csaba hadügyminiszter fõvédnökségével.

Augusztus 10-én a csata külpolitikai hátterét, döntő mozzanatait és a hadvezéreket bemutató villányi kiállítást tekinthették meg az érdeklődők. Azután tudományos konferencia keretében előadások hangzottak el a 17. századi Oszmán Birodalomról, magyarországi hódításáról és a Harsány-hegynél lezajlott ütközet európai és országos jelentõségérõl, következményeirõl. A további két nap programját a csata hőseinek szóló tiszteletadás: ökumenikus megemlékezés, csatatér szemle és kulturális események – a Baraka Együttes, a Musica Historica fellépése és a Hagyományőrzők hadijátéka - töltötték ki. Megtörtént a tervezett emlékmű alapkő letétele is a Szársomlyó aljában. Az utókornak szóló üzenetet - amely szerint történelmi hagyományaink ápolása az egymást követő nemzedékek mindegyikének kötelesség - az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete Dr. Michael Zimmermann és a két település polgármesterei, Takáts Gyula és Beregszászi József helyezték el. A kőbe zárt gondolatot - reményeink szerint - erősítette, egyúttal tovább viteléhez lendületet adott a színvonalasan megrendezett Villány–Nagyharsány-i ünnepségsorozat.

Varga J. János

A Villányi Vörösborfesztiválig

van még hátra

Aktuális időjárás:

Pécs: 15°C, 7.56 km/hNY/DNY-i szél, közepesen felhős

Ma:

Hőmérséklet:

min hold 8°C, max nap 15°C Idő: gyengén felhős

Holnap:

Hőmérséklet:

min hold 4°C, max nap 14°C Idő: szeles

További időjárás