Borkultúra

Magyarország csúcs vörösborai ezen a dél- baranyai, kis borvidéken születnek. Villány három tájegység találkozásánál a róla elnevezett hegységet keletről lezáró Templom- hegy lábánál, a Karasica parján, a mediterráneum szélén fekszik.

Villány mérsékelten meleg és nedves éghajlatú. Jelentősebb mikroklímabeli eltérést a hegységi és síksági területek között találhatunk, elsősorban a kitettségéből adódóan. A délies lejtők mintegy 2-4 °C-kal melegebbek mint az északiak. A talaj felszínén ez a különbség elérheti a 20-22 °C-ot, a talaj hőmérséklete pedig a 8-10 °C-ot.

A déli lejtőkön az évi középhőmérséklet meghaladja a 10,5 °C-ot., itt a fagymentes időszak hossza meghaladja a 200 napot, az évi abszolút hőmérsékleti maximumok sokéves átlaga 35 °C közeli.

Egyedülálló adottságok a szőlőtermesztéshez...

Villány életében döntő szerepe van annak, hogy a hegység déli lejtőinek éghajlati és talajadottságai egyedülállóan kedvező feltételeket biztosítanak a magas színvonalú szőlőtermeléshez. A szőlőterületeknek a 150 m-es rétegvonal feletti területe I. osztályú, alatta a 120 m-es rétegvonalig II. osztályú besorolású.

A talaj sajátosságai...

A villányi hegy oldalában elhelyezkedő termőhelyek nagy része német nevet kapott, hiszen a betelepedő sváb szőlősgazdák keresztelték el a dűlőket alakjuk, külső jellegzetességük vagy a hozzájuk fűződő legendák vagy történelmi események alapján.

A Jammertál jelentése siralomvölgy. A híres termelőhely feltehetőleg az 1687-es szársomlyói csata után kapta a nevét. A legenda szerint a császári seregek győzelmét követően még hetekig hallatszott a törökök jajgatása a   hegyek közül.

A Csillagvölgy (Sterntal) neve talán a tiszta környezetre utal. Ez az első dűlő a Villányt nyugat felé elhagyó út mentén.

A Remete- dűlő a Csillagvölgy keleti oldalán található szőlők termőhelye, sok kisparcellás szőlőültetvénnyel az oldalán, meredek lefutással. 

Az Ördögárok (Teufelsgraben)- dűlő neve egy nagyharsányi mondára utalhat, amely szerint a hegyek között futó árok, illetve völgy úgy keletkezett, hogy azt maga az ördög szántotta.

A Kopár- dűlő a legnyugatibb villányi dűlő. Észak felől teljesen védett, rendkívül kedvező éghajlatú termőhely. A tavaszi rügyfakadás itt két héttel korábban kezdődik, mint az ország legjobb fekvésű dűlőiben.

A Borászatra alapozott gazdasági szerkezet...

Az évezredes hagyományokra visszatekintő szőlészet és borászat volt mindig a húzóágazat Villányban: A török hódoltság utáni betelepítéseket követően a XIX. Század második felében a vasútépítések adnak lendületet a település fejlődésének. A századforduló konjuktúrája átstrukturálja a gazdaságot ami a településképre is jelentős hatással van. Sok középület főleg az egyházi polgárias lakóház épült. Jelentős volt az állattartás, a rácok inkább legeltető, a svábok inkább istállózó állattenyésztést folytattak. A filoxéria vész majd, az első világháborút követő hároméves szerb megszállás, a délvidék és más területek elcsatolása, jelentős piacvesztést és hanyatlást okozott. Nem segítette Villány fejlődését a második világháborút követő szocialista gazdálkodás sem. A rendszerváltást követően a minőségi borkereskedelembe kapcsolódó magán gazdaságok gyors fejlődése kapcsán felgyorsult a település általános fejlődése, sorra virágzásnak indultak a családi pincészetek.

A legenda szerint a Honfoglalás után Bor vitéz és háza népe itt telepedett le. Ő fejlesztette tovább a borkultúrát, sőt az nedű is tőle kapta a nevét. Az első telepesek által behozott kékoportó (Blauportugieser) szőlőkből sehol másutt meg nem található vörösbort állítanak elő.